A V4-országok vezetői ezt a maguk részéről mindenesetre megtették, amit Benjamin Netanjahu örömmel nyugtázott, és megköszönte vendéglátójának, a magyar miniszterelnöknek, hogy lehetővé tette egyszerre négy európai uniós ország vezetőjével a találkozót.
Izrael Magyarországot választotta arra, hogy hidat jelentsen Jeruzsálem számára a térség, sőt egész Európa felé, és ez mondhatni történelmi szükségszerűség. Hiszen, mint Netanjahu emlékeztetett rá a látogatást öszszegző beszédében, Herzl Tivadar – a kevésbé ismert, de szintén budapesti születésű Max Simon Nordauval együtt – volt az a modernkori Mózes, aki „zseniként előre látta azt, hogy a zsidóságot üldözni fogják, ezért a zsidó problémára a zsidó Izrael jelenti az egyetlen megoldást”.
Herzl prófétai víziója igazán ma, a 21. században kezdi bőségesen teremni a gyümölcseit. Némely nyugat-európai ország, az arab–muszlim világ és a volt Szovjetunió egykori érdekszférájába tartozó harmadik világbeli országok frusztrált dühét leszámítva (ami olyan nevetséges nyilatkozatokban ölt testet, mint például a Jeruzsálem és Hebron zsidó múltját letagadó UNESCO-határozat- dömping) a világnak a jövő felé forduló, és az anticionizmusra érzéketlen része ma versenyez az Izraellel való jó kapcsolatokért. Mint Netanjahu elmondta, nagy jelentőségű, hogy Kína és az afrikai országok jelentős része az izraeli innovációra szeretné építeni a gazdasági kiugrást. Még nagyobb öröm azonban a számukra, hogy Magyarország vezetésével most egyre több európai ország is lehetőséget, nem pedig veszélyforrást lát az erős Izraelben. Ez a hét erről szólt Budapesten, és folytatódik a tervek szerint legközelebb Jeruzsálemben, Izrael örök és oszthatatlan fővárosában.
2017. 07.20. (XXI/29)
